SZAKMAI BESZÁMOLÓ

 

I. A mobilitás főbb adatai

​

• A résztvevő neve: Rózsáné Fülöp Tünde

• A mobilitás célországa: Finnország

• A választott továbbképző kurzus helyszíne: Helsinki

• A mobilitás keretében elvégzett kurzus neve: Structured Study Visit & Training Seminar – Helsinki, Finland

• A mobilitás időtartama: 2016. április 17 - 24.

 

 

II. A mobilitás céljai

​

Az Erasmus+ KA1 Mobilitási Projektünk keretében 2016. április 17 - 24. között Finnország fővárosában, Helsinkiben jártam egy pedagógus továbbképzésen, hogy személyesen is betekintést nyerhessek a finn oktatási rendszer működésébe. A 2010-es PISA felmérésben páratlan teljesítményt elérő – s az előkelő helyet töretlenül tartó -- finn iskolai valóság vonzereje döntő jelentőségű volt a kurzusválasztásomban.

Mentortanárként, minősítési szakértőként fontosnak tartom, hogy minél több tanórát tudjak megfigyelni, s az óralátogatások tapasztalatait saját gyakorlatomba beépíthessem, valamit továbbadhassam.  Külföldi iskolai tapasztalat ebben különösen sokat segíthet, újszerű nézőpontokból tárhat fel adaptálható jó gyakorlatokat. A "finn módszer" személyes megismerésétől azt vártam, hogy a látottak „hazahozatalával” iskolánk is gazdagodhat; új, innovatív megoldásokat ismerhetek meg a nyelvtanításban, egyéb tantárgyak tanításában, de akár oktatásszervezési, iskolai minőségfejlesztési témákban is, melyeket majd továbbadhatok.

A finn modell tanulmányozásán túl más uniós országok oktatási koncepcióit, idegen nyelv és  más tantárgyak tanítási gyakorlatát, bevált módszereit is szerettem volna megismerni a részvételem által, amire a nemzetközi környezet valós esélyt sejtetett. Későbbi e-Twinning, Erasmus + Iskolák közötti stratégiai együttműködések kialakításának  feltérképezésére szintén kiváló lehetőség volt a finn továbbképzés.

​

 

III. A mobilitás tapasztalatai és eredményei

​

A képzés tematikáját követve (részletes program a beszámolóm végén található), az egyhetes kurzus alatt -- az iskolalátogatások mellett -- egyetemi előadásokon, terepgyakorlatokon, kulturális kirándulásokon, együttműködést elősegítő csoportmunkákban, „hálózatépítésben”, s egyéni kutatómunkában is részt vettem.

A hospitálásra kijelölt iskolákat a szervezők a küldőintézmények profilja szerint igyekeztek kiválasztani, így a rövid tartózkodási idő ellenére mindenki az érdeklődési területéhez közel álló, intézményének megfelelő iskolatípusba látogathatott el. Az öt iskola közül -- ahová eljutottam -- négy gimnázium, egy pedig általános iskola volt. Megítélésem szerint rendkívül értékes tapasztalatoKat gyűjtőttem ezekben az iskolákban. Betekintést nyertem abba, hogy milyen szabadsága van a tanárnak, vagy az osztályban tanító tanároknak a tanterv megvalósítása vonatkozásában; ki írja a helyi tanterveket, hogyan választanak taneszközöket, könyveket, elektronikus eszközöket a tanárok a fejlesztéshez, a tanításhoz; dönthet-e a tanár maga a tanítandó ismeretek tekintetében; ellenőrzik-e a tanári munkát sikerességi szempontok alapján; milyen a szülő-diák-tanár kapcsolat; milyen visszajelzési lehetőségei vannak a diáknak, szülőnek a tanár munkájával kapcsolatban; mekkora az iskola, a vezetők, a tanárok mozgástere az iskolát érintő fejlesztésekben; milyen pénzügyi támogatást kapnak az iskolák; milyen módszereket preferálnak a tanárok, s ki dönt a választásban; hogyan történik a tantárgyválasztás; mennyi a tanárok kötelező óraszáma; hogyan, mivel motiválja a tanárokat az iskolavezetés; melyek a tanári többletenergia hasznosításának lehetőségei; miben rejlik sikerük titka; hogyan szervezik a miénkhez képest másképp a szaktanári munkát, a tanítási - tanulási időt; milyen innovatív megoldásaik vannak; hogyan működik és miből áll a támogató, fejlesztő tanári csapatmunka; mi az igazgató és helyetteseinek szerepe az iskola irányításában; milyen az iskolai klíma; milyen programok vannak a jó iskolai közértet kialakítására/megtartására stb.

Az iskolalátogatási tapasztalatok kiegészítéseként rendkívül hasznos volt, hogy a Helsinki Egyetem Tanárképzését irányító professzorok előadásain  keresztül is megismerkedhettünk a finn oktatási rendszerrel, vagy hogy  a program részeként eljutottunk a Valkeakoski Oktatási Központba, ahol szintén gyarapodhattak ismereteink a „finn csodáról”. Magánszervezésben pedig lehetőségem nyílott arra, hogy személyesen felkeressem a finn Oktatási Minisztérium egyik mérés-értékelés szakértőjét, akivel a PISA  felmérések sikerétől kezdve az érettségi rendszer digitális átalakításán át a kerettantervek tartalmi kérdéseinek megvitatásáig számos oktatási területet érintó kérdésről folytathattam szakmai beszélgetést.

A kirándulások, városlátogatások alkalmával helyi idegenvezető kalauzolt végig bennünket  Helsinki, Tampere, Valkaekoski történelmi és kulturális nevezetességein, Suommelina múzeumaiban, régmúltat idéző utcáin. A továbbképzést szervező English Matters oktatásszervező vállalkozás képviselői előadásokkal, személyes jelenlétükkel és ismereteik átadásával szintén gazdagították, színesítették a finn kultúráról, hagyományokról, látványosságokról szerezhető ismereteinket.

A célország és a résztvevők országainak oktatási rendszerének megismerését célozta a képzés végére szervezett előadássorozat is. Egyénileg, párokban, vagy csoportokban mutattuk be a a finn oktatási rendszerről, a finn emberek mindennapjairól, kulturális életéről szerzett benyomásainkat tükröző diáinkat, saját országunkéval összehasonlítva azt. Az előadások rendkívül tartalmasak és informatívak voltak. Érdekes volt látni, hogy ugyanazokat a tapasztalatok hányféleképpen élhetik meg a különböző európai nemzeteket képviselő tanárkollégák.

A tapasztalatgyűjtést segítette a Reflective Journal  folyamatos vetetése, melyet a képzőintézmény javaslatára töltöttünk ki a napi program alapján.

A mobilitás eredményének tekintem, hogy sikerült betekintést nyernem néhány magasszintű oktatást biztosító finn iskola  tanítási gyakorlatába, iskolakultúrájába, amely tapsztalat hozzásegített, hogy hasonló jó gyakorlatok kiépítését kezdeményezzem a VMG-ben is. A "finn módszer" személyes megismerésével iskolánk is gazdagodhat, új, innovatív megoldásokat ismerhet meg a nyelvtanításban, de egyéb tantárgyak tanításában is a továbbképzésen való részvételem által. Az említett finn iskolák tanóráinak hospitálása olyan óralátogatási tapasztalatra adott módot, melyet későbbi munkámban kamatoztatni tudok majd mind önmagam, mind kollégáim és diákjaim számára. A látogatás során lehetőség nyílott a finn modell megismerésén túl más uniós országok mentortanáraival, oktatási szakértőivel találkozni, tapasztalatot cserélni, egymás országainak oktatási koncepcióit, idegen nyelv tanítási vagy/és  más tantárgyak oktatási gyakorlatát, bevált módszereit megismerni. A nemzetközi környezet e-Twinning, Erasmus + KA2 együttműködések kialakításának jövőbeli esélyére adott alkalmat. A továbbképzésen fejlődtek nyelvi és interkulturális kompetenciáim az iskolalátogatások, beszélgetések, kulturális programok által. A kiutazás megszervezése, a kapcsolattartás a képzőintézménnyel, valamint a résztvevőkkel a képzés előtt, alatt és után jövőbeli együttműködés lehetőségét vetíti elő.

Az iskolalátogatások alkalmával megismert Olarin középiskola profiljában sok hasonlóságot fedeztem fel saját iskoláméval. Ott tartózkodásom alatt kezdeményeztem a kapcsolatfelvételt az igazgatónővel, s két másik kollégával is. Elképzeléseink szerint a következő évben közös pályázatot adunk be az Erasmus+ programba egy iskolák közötti együttműködés támogatásának elnyerésére.

 

IV. Disszeminációs terveim

​

A mobilitás után beszámoltam kollégáimnak, az angol munkaközösségnek és az intézményvezetésnek informális beszélgetések formájában, s írásban is a tapasztalataimról.  Diákjcsoportjaimnak változatos formában – feladatokkal egybekötve, prezentációként, vagy az éves tanmenetbe illeszkedően -- az oktatás témájának taglalásakor tartottam beszámolót, illetve illesztettem be a finn oktatás témakörét az ismeretanyagba. A kurzus résztvevői közös facebook csoportot, illetve levelezésre alkalmas googlegroup-ot hoztak létre, ahol folyamatosan megosztjuk egymással a képzésen tanultakat, kapcsolatban maradunk egymással jövőbeli együttműködések reményében. A továbbiakban tervezem, hogy – az Erasmus + VMG 2015-2017 Tanármobilitásos Projektünkről tartandó tájékoztatás részeként -- részt veszek a tantestületi projektbemutatón, illetve az érdeklődő kollégák számára a 2016/17-es tanév elején előadást tartok a finn oktatási rendszerről. A projektünk láthatóvá tételét hivatott segíteni VMGErasmuspluska1 honlap, illetve az egész pályázat mibenlétéről, s a pályázati eredményekről hírt adó iskolai újságban megjelenő, jelenleg készülőfélben lévő cikk is.

​

​

​

​

​

​

​

​